GREEN MONSTERS 1995-2005

1995 májusában az FTC – Vasas meccsen debütált a GREEN MONSTERS.

A csoport fő célja a tábor összefogása, és a szurkolás látványosabbá tétele volt, otthon idegenben egyaránt. Eleinte 8-10 főből állt a csoport, de ez a létszám gyorsan növekedett, köszönhetően a sikeres szereplésnek és annak, hogy akit érdekelt az ULTRA stílus az közénk állhatott. Ebben az időszakban fő célunk volt mindenhol, minél többen megjelenni és szurkolni. Fő látványelem a pirotechnika volt, többnyire füstbomba formájában.
Külföldi túrák: Brüsszel, Zürich

1996: Új transzparenssel kezdtük az évet (fehér alapon zöld gót betűk), melyet idegenben is vittünk mindenhová. Készültek a lengetősök, emellett továbbra is a piró dominált, mint látvány. Elkészült az első selyem sálunk, melyet kizárólag saját erőnkből csináltunk meg, mint minden mást a későbbiekben. Sok utánajárással anyagot is sikerült találnunk a koreográfiák elkészítéséhez. Két gyengébb próbálkozás után a derbyre már egy K-L szektort beborító sávázást sikerült tökéletesen kiviteleznünk.
Külföldi túrák: Göteborg, Pireus, Newcastle

1997: Két kartonozással kezdtük, majd a Fáy utcában egy vízszintes sávozással folytattuk a tavaszt. A Helsingborg elleni hazai meccsen egy városképes koreóval nyitottunk. Megjelentünk egy busszal az osztrák derbyn is, de nem igazán alakult ki komolyabb barátság, csupán 2-3 ember levelezget egymással. Az egerszegiekkel is inkább pár ember barátsága a jellemző, valamint a közös meccsek előtti/utáni közös sörözés.
Krétán a nagy tüzezésbe elégett a drapink, majd egy hét múlva a visszavágón már az új vászon (zöld alapon fehér betűk) fogadta a csapatot.
A lilák elleni meccsen színváltós koreót mutattunk és 80 db. görögtüzet nyújtottunk.
Külföldi túrák: Dublin, Helsingborg, Bécs (Austria-Rapid), Kréta

1998: A legjobb évünk minden szinten. Szép látványos és ötletes koreók vendégként is, nagy pirózások, szalagozás, konfettizés és újabb nagyzászlók.
Viszonylagos nagy létszám idegenben is. Hazai pályán összetűzések a rendezőkkel, emellett vidéken többször a hazai szurkolókkal is. A hazai derbyre egészstadionos látvány fogadta a csapatot, a második félidő elején 95 db. színes füst gyulladt az egész kanyarban. Andorrán avattuk új idegenbeli vásznunkat, majd koreót itthon az AEK ellen, amibe a Stormy is besegített.
Athénba egy teljes nagybuszt megtöltve érkeztünk meg, ahol szinte felgyújtottuk a vendégblokkot, amit a 30 ezres katlan némán, megdöbbenve figyelt.
Itthon a Diósgyőr ellen 20 db. tűzzel kezdtünk, majd kissé gyengébb derby jött, de a stadionban és az utcán nagy balhé volt. Emiatt a kupameccsre (UTE-FTC) elrendelték a zárkaput.
Persze ezt nem hagyhattuk annyiban és éjjel „intézkedtünk”, hogy a pálya játékra alkalmatlan legyen. Úgy is lett, elmaradt a mérkőzés, és az új időpontra (szerda 13 óra) már beengedtek 500 fradistát.
Egész szektoros koreóval leptünk meg mindenkit, majd a gyenge szereplés miatt az utolsó fordulóban a vezetőség lemondását követeltük.
Külföldi túrák: Andorra, Athén

1999: Sok kétrudas készült erre az évre, majd Debrecenben 500 db. kis lengetőst vettetünk be.
A hazai derbyn hatalmas balhé a meccs előtt, majd egyedülálló koreó az átlósan kihúzott sávokkal.
A megyeri úti derbyre összekapkodtunk egy kétoldalas sávozást, a csapat egyre rosszabb, a csoport tartotta a kb. 50 fős tagságot, de a lelkesedés már nem a régi. Kezdett a csoport kettéválni a „zöldnek” köszönhetően, sokan – emiatt is – csak a balhékban vettek részt.
Külföldi túrák: Kisinyov, Pozsony (Magyar válogatott), Teplice

2000: A rangadóra, egy hálóra húzható nagyzászlót festettünk, de ekkor kevesebb a látvány és a piró is ám egyre több a balhé az utcán.
Elkészült a fekete drapi, amit idegenbe vittünk magunkkal, majd a rossz szereplés miatt lezártuk a többi csoporttal az egész kanyart tíz percre.
Jött a katasztrófa, két tagunkat (másokkal együtt) a vonattűz miatt elitéltek. A csoportból sorra tűntek el az emberek, de az utánpótlás alig jött.
Sok embert már csak a „zöld” tartott össze és nem a csoport. Készültek kisdrapik a kerítésre, amik (így utólag) a klikkesedésnek a kezdeti jelei voltak. Majd két koreóval zártuk az évet.

2001: Kevesebb látvány készült, kisebb létszámmal jelent meg a csoport, de egy 15-20 fős mag mindenhol ott volt. A koreókat a Stormyval közösen készítettük és együttműködtünk mindenben.
Az ősz második felében a hazai meccsekre kivonultunk a 8-as szektorba, hogy rendezzük sorainkat. Idegenbe pirózások, koreót nem készítettünk.
Külföldi túra: Split, Bukarest (Magyar válogatott)

2002: Kettészakadt a csoport, egy részük visszatért a K szektorba, a többiek a 8-asba maradtak.
Elkészült a fekete, kötött, kétoldalas sálunk.
A derbyn hatalmas koreó, majd összetűzések a csoporton belül.
A 8-asból átjöttek a többiek a J-be, de már drapi nélkül.
Megalakult a GM Juniors, ami az akkori 17-20 év körüli fiatalokat fogta össze, és a GM tapolcai szekciója.
Külföldi túrák: Limassol, Kocaelispor, Stuttgart

2003: Újabb kétrudasok és lengetősök készültek, a többi csoporttal jó a viszony. Idővel a két szekció beolvadt a csoportba és mindenféle kiszászló nélkül mindenki a MONSTERS zászlója alatt működött tovább. Főleg a lelkes fiatalok és pár idősebb alkotta a brigádot, 25-30 fő viszonylag állandó. Nem vettünk be senkit csak úgy közénk, mindenki kapott „próbaidőt”.
A csapat elbukta a bajnokságot, a vezetőség csak ígérgetett. A többi csoporttal karöltve elkezdtük az ELÉG VOLT!-os őszt.
Semmi szurkolás, semmi látvány, csak a megjelenés.
A csoportok itt kovácsolódtak össze igazán.
Zűrök a rendezőkkel, rendőrséggel és a csoporton kívüli szurkolókkal is. Az év végére a táborból sokan belátták, hogy igazunk volt és mellénk álltak.
Külföldi túrák: Málta, Koppenhága

2004: Új lendülettel kezdtük az évet (új kötött sál – zászlók – idegenbeli). A szurkolás sokat fejlődött, kevesebb, de szebb látványok, egységesebb utazások. Sorozatos kiírások az RTL vasárnap 11:30-as kezdése ellen, verekedések és összetűzések a rendezőséggel. Hatalmas túrák Európa-szerte: Tirana, Prága, London, Gelsenkirchen, Edinburgh

2005: A jubileum alkalmából sálat készítettünk (mindenki számára elérhető). Sajnos a csoport és a csapat is mélypontra került, de akik ott voltak mindenhol odatették magukat.
Az egyik legnagyobb megmozdulás az RTL Klub elleni tüntetés a többi csoporttal. Néhány pirózás és a derbyre készített koreó említhető még, de nagyon sok „gyenge” meccsünk volt idén. Van pár olyan ember aki kezd kiábrándulni a dolgokból és nem tesz meg mindent a csoportért, emellett vannak olyan emberek, akik továbbra is töretlen lendülettel teszik oda magukat minden szinten.

Összegzés, és ami kimaradt:

1995 óta csapatunk összes meccsén megjelentünk. Transzparensünk csak pár meccsen nem volt kint a kerítésen különböző okok miatt: tüntetések, az egész buszt bevitték a „kékek”, a klub betiltotta (BL), zártkapus meccsek, és egyszer a mi gondatlanságunkból.

Soha nem köteleztük el magunkat egyetemlegesen – azaz, az egész csoport szintjén – sem az angol, sem az olasz stílus iránt, hiszen megítélésünk szerint a hazai szurkolói kultúra semelyiket sem teszi teljes mértékben megvalósíthatóvá, az országból (főleg ma) minimális azon emberek száma, akik „ultrának” / „huligánnak” vallhatnák magukat. Mindig azt tettük, amit jónak láttunk, mindig igyekeztünk részt venni a látványokban, szurkolásban és a balhékban egyaránt. Válogatott meccsekre szervezett formában, csoport szinten nem jártunk.
A játékosok közül 2-3-mal volt minimális közvetlen kapcsolatunk, a vezetőséggel soha semmilyen kapcsolat nem volt, illetve talán annyi – ha ez kapcsolatnak nevezhető –, hogy a raktárt rendelkezésünkre bocsátották egy időben, ám onnan kiköltöztünk, amint a klub és a rendezőség bejelentette annak állandó átvizsgálási szándékát, ezen kívül kétségtelen, hogy a festéseket továbbra is a klub területén végeztük el.
A többi csoporttal a tíz év során nem volt mindig töretlenül jó a viszony, ám az elmúlt három évben soha nem látott együttműködés és barátság alakult ki minden szinten.
A tábor többi részével is voltak eleinte összeszólalkozások, de hamar elfogadtak minket, bár felhőtlen valószínűleg soha nem lesz ez a kapcsolat, főleg a tábor méretéből adódóan, valamint abból, hogy a csoportokon kívüli emberek szinte meccsről-meccsre cserélődnek, rotálnak, ők valószínűleg – önhibájukon kívül – soha nem tudnak majd teljes mértékben azonosulni a csoportok céljaival, hiszen aki csupán egy esetleges bajnokavatón jelenik meg, annak minden szép és jó. Emellett főként az utóbbi 2-3 évre jellemző az a tendencia is, hogy a tábor egyre teljesebb mértékben fogadja el a csoportok irányító és autonóm szerepét.
Ellentétben sok külföldi és haza csoporttal, mi soha nem voltunk gyűjtőcsoport, soha nem éltünk vissza a csoport nevével önös kereskedelmi érdekeink kielégítése miatt. Minden eladott ajándéktárgyból származó hasznot 100%-ig a Ferencvárosba fektettük.
Hozzánk soha nem lehetett egyből, bizonyítás nélkül, valamint (a maradék hazai szurkolói mozgalmat is elrontó és nevetségessé tévő) Interneten keresztül belépni, nem vagyunk jelen a Drukkerkocsmában és a hasonló hanyatláshoz/ősellenfelek pacsizásához vezető fórumokon. Az Internet kapcsán meg kell említeni, hogy rengeteg fórumon visszaélnek velünk, a Monsters nevében irogatnak nem odaillő hozzászólásokat más csapatok/csoportok oldalaira, de mi ehhez nem adjuk a nevünket, ám ez ellen nem sokat tudunk tenni.
Látványainkat mindig saját magunk készítettük, üzemeltük be, mindenféle közreműködő (pl.: pirotechnikus, rendezők) szerv nélkül.
Igaz ez az utóbbi években nem egy összecsapást eredményezett rendezőinkkel, de mi (a többi csoporttal együtt) még mindig nem alkudtunk meg. Politikai meggyőződésünket és világnézetünket valószínűleg mindenki számára egyértelmű, ez főként a Ferencváros múltjából adódik.

A tagságra jellemző, hogy a „régiek” egy része már csak ritkán jelenik meg a meccseken, de akkor sem aktívak igazán. Ám az utóbbi három évben csupán minimális új tag léphetett be, a létszámunk és az emberek 2002 óta viszonylag állandóak és ugyanazok. Érthető módon egyre többen vesztik el hitüket, köszönhetően az utóbbi két évben megszaporodott előállításoknak, az indokolatlanul provokatív rendőrségi (illetve rendezői) hozzáállásnak, a pályáról kimutogató és emellett gyenge, értékelhetetlen teljesítményt nyújtó játékosoknak, a klubunkat kifosztogató, a saját szurkolóit hülyének néző és azok ellen tudatosan fellépő vezetőségnek, valamint az olya sokszor szidalmazott médiának.

Ezek után csak jobb jöhet, a MONSTERS mindig is létezni fog, mindig lesznek olyanok, akik átlendítik a társaságot a nehéz akadályokon…

Egyszer biztos látható lesz a fény az alagút végén...

10 éve létezik a Green Monsters kifejezés, mely jelentsen mindig egy kívülállást, egy meg nem alkuvást, de mégis egymás és a klub iránti tiszteletet, hagyományőrzést. Az idő folyamán rengeteg ember kezéből kiesik a „zászló”, de jönnek az „újak”, felveszik és viszik tovább, friss erőt adva a „régiek”-nek. Egy szurkolói csoport nem keresi a tetszelgést, nem függ a divatoktól, soha nem érintheti meg a hatalomnak, a percembereknek a keze. Ez egy életstílus: állandó kihívás, mindig mozgásban tudja tartani az embert.
10 év nem hosszú idő, de a fentebb említett okok fényében, illetve, hogy „a magyar futballpályákon már régen nem olyan zöld a fű, mint régen”, ez a 10 év felértékelődik.
Büszkék vagyunk és megtisztelve érezzük, hogy tagjai lehetünk egy ilyen múltú csoportnak.
A jövő pedig rajtunk áll...
Köszönjük mindenkinek, aki egy kicsit is tett értünk és segítette a munkánkat, és részese volt és lesz egy legendának...

Green Monsters 1995